Galilei
Galileo Galilei (1564-1642)
Olasz fizikus, a kinematika és a természettudományos kutatási módszer megteremtője.
Galileo Galilei 1564. február 15-én született Pisában, majd a család Firenzébe költözik, és ott jár iskolába. 1580-ban beiratkozik a pisai egyetem orvostudományi karára. Egyetemi évei alatt behatóan foglalkozik matematikával is, Eukleidész geometriáját tanulmányozza. 1585-ben fejezi be tanulmányait és visszatér Firenzébe, ahol néhány tehetős polgárnak ad matematika órákat. 1589-ben a pisai egyetem professzora lesz. Ebben az időben érlelődik meg meggyőződéses Arisztotelész -ellenessége, kimutatja az arisztotelészi fizika támadható pontjait.
1590-ben találja meg a szabadesés törvényét. 1592-ben a padovai egyetemen vállal katedrát, ahol a dinamika kérdéseivel elkezd foglalkozni. Itt ismerkedik meg élettársával, akitől három gyermeke születik. 1595-ben megállapítja az ingamozgás törvényszerűségeit, 1600-ban pedig felismeri a tehetetlenség törvényét. (Ezt ma Newton I. törvényének nevezzük.) 1610-ben fedezi fel a Jupiter négy holdját, amely megerősíti hitét a kopernikuszi világkép helyességében. Ez évben felfedezi még a Szaturnusz bolygó gyűrűjét és a napfoltokat.
1615-ben feljelentik az Inkvizíciónál. Ezt követően egyik barátja bizalmasan közli vele, hogy Kopernikusz tanait bármilyen formában tilos tanítania, az erről szóló könyvet pedig betiltják. 1624-ben fog hozzá a Dialogo megírásához, amely 1632-ben jeleneik meg Firenzében. A pápa, aki Simplició alakjában magára ismer, betiltatja a könyvet, Galileit pedig a Szent Hivatal Kollégiuma elé idézik. 1633. június 22-én olvassák fel az Inkvizíció ítéletét. Ez után élete hátralévő részét háziőrizetben tölti. Utolsó nagy művét, a Discorsit, az első modern fizikatankönyvet ekkor írja. 1642. január 8-án hal meg Firenzében egy évvel Newton születése előtt.
