Bolygók

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű, ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját, övező térséget. Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre. A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.
A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.

A bolygókat többféleképpen sorolhatjuk osztályokba.

• Földhöz viszonyított helyzet szerint,
• anyagi összetételük szerint,
• méret szerint,
• Naphoz viszonyított helyzet szerint.

Földhöz viszonyított helyzet szerint:

• Belsõ bolygók: a Föld pályáján belül keringő két bolygó: Merkúr és a Vénusz. Mozgásuk gyorsabb a Földénél, így azt szabályos időközönként utolérik, áthaladnak a Föld és a Nap között. Ezt a helyzetet alsó együttállásnak nevezik. A Földről nézve ugyanolyan fázisváltozásokat mutatnak mint a Hold.
• Külső bolygók: a Föld pályáján kívül keringő hat bolygó: Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó.Mozgásuk lassabb a Földénél, így ezeket a Föld szabályos időközönként utoléri. Ilyenkor a Nap a Föld és a kérdéses külső bolygó egy vonalban van egymással, középen a Földdel. Ekkor mondjuk, hogy az égitest szembenállásban (oppozícióban) van. Ez a legjobb alkalom a bolygó megfigyelésére, mert ekkor van a legközelebb a Földhöz és egész éjszaka látható. Ezek a bolygók majdnem mindig egészükben látszanak.
• Föld.

Anyagi összetételük szerint:

• Föld típusú vagy kőzetbolygók: A négy legbelső bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. A Földdel közös sajátosságokat mutatnak. Mindegyikük kis méretû, de aránylag nagy sűrűségű, kőzetek és fémek alkotják, szilárd a felszínűk, lassú a forgásuk, kevés holdjuk van és nincsenek gyűrűik.
• Jupiter típusú vagy gázbolygók: (Óriásbolygóknak is nevezik a következő négy bolygót) Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Több tekintetben a Jupiterhez hasonlítanak. A Föld típusú bolygókénál sokkal kisebb sűrűségűek, főként hidrogén és hélium alkotja őket. A forgásuk gyors, vastag atmoszférájuk van, gyűrűik és nagyon sok holdjuk van.
• Plútó.

Méret szerint:

• Kisebb bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Plútó. Átmérőjük 13000 kilométernél kisebb.
• Óriásbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Átmérőjük 48000 kilométernél nagyobb.

Naphoz viszonyított helyzet szerint:

• belső Naprendszer: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
• külső Naprendszer: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó.

A belső és külső Naprendszer közötti határt a Mars és a Jupiter között elhelyezkedő
kisbolygóövezet jelöli ki.